De nem adjuk fel!

2009. június 27.
Ossza meg ismerőseivel!

    Szociális katasztrófa fenyeget! Nem nézhetjük tétlenül, hogyan válik semmivé az élet! Sajnos a mindennapi létezés terhei, a megélhetési költségek növekedése, az egyre súlyosbodó válság, a megszűnő munkahelyek, a csökkenő jövedelmek, a társadalom közös kiadásainak csökkentése révén szociális katasztrófa helyzet alakulhat ki! A tennivaló rendkívüli és nehéz, a vesztegetnivaló idő kevés, pénz pedig egyáltalán nincs!

    A családok csődvédelméről szóló törvényjavaslat elkészítéséről szorgalmazott, s szorgalmaz törvényjavaslatot a kereszténydemokrata Néppárt. (Az indítványt Latorcai János, Semjén Zsolt és Rubovszky György jegyzi.)
    A gazdálkodó szervezetek számára közel két évtizede már rendelkezésre áll a csődvédelem intézménye, a bajba jutott, fizetésképtelenségbe sodródott családok számára ilyen adósságrendezési eljárás és eszközrendszer nem áll rendelkezésre. Ráadásul a magyar jogrendszer alapvetően hitelező barát intézményekkel kiépített, a garanciák a követelés érvényesítésekor a kétoldalú méltányosságot nélkülözik, a z adósságcsapda egy élet szól, sőt azon túl is. Nagy a veszélye annak, hogy földönfutóvá válhat a ma még dolgozó, gyermeket nevel ő, adó- és járulékfizető embertársunk. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés az alábbi határozatot hozza: az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a készítse  el  és terjessze az Országgyűlés elé a családok csődvédelméről szóló törvényjavaslatot.

    Törvényjavaslatunk keserű tapasztalatok sokasága alapján született – mondja Rubovszky György. – Jobbító szándéka kétségbevonhatatlan! Az indoklás mindezt félreérthetetlenül jelzi.
     
    Napjainkban már nagyon kevesen vannak, akik vitatják a családok csődvédelmét biztosító intézményrendszer szükségességét, indokoltságát. Különös aktualitást ad a megoldandó problémának az ún. devizaalapú kölcsönök várható tömeges bedőlése és ennek nagyon súlyos társadalompolitikai hatása. Nagy az adóssága a magyar társadalomnak önmagával szemben! Különösen nyomasztó az adósság a családok megsegítése, védelme terén. Nincs elég szavunk arra, hogy a helyzetet leírjuk! 
     
    Szociális katasztrófa fenyeget! Nem nézhetjük tétlenül, hogyan válik semmivé az élet! Sajnos a mindennapi létezés terhei, a megélhetési költségek növekedése, az egyre súlyosbodó válság, a megszűnő munkahelyek, a csökkenő jövedelmek, a társadalom közös kiadásainak csökkentése révén szociális katasztrófa helyzet alakulhat ki! 
     
    A családi csődvédelem kapcsán át kell tekinteni a kapcsolódó területek intézményrendszerét, joganyagát is! A tennivaló rendkívüli és nehéz, az idő pedig kevés, vesztegetnivaló pénz és idő pedig egyáltalán nincs! A külföldi tapasztalatok, az előkészítő anyagok öntevékeny szakemberek asztalfiókjában fellelhetők, a családsegítők, adósságrendezéssel foglalkozó szakemberei pedig készen állnak a feladatok elvégzésére. A minisztériumi jogszabály-előkészítés, a kodifikációs szakemberek csak tényleges megrendelőre várnak. Szükség, igény, lehetőség tehát adva van. A szabályozás komoly szakmai és társadalmi egyeztetést igényel az érintettekkel – mások között a hitelintézetekkel, közműszolgáltatókkal – annak érdekében, hogy megalapozott intézményrendszer hatékonyan segítse a bajbajutottakat. Az új intézmények kidolgozása és bevezetése, a hitelezők meggyőzése a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus megteremtése a családi csődvédelem terén elengedhetetlen!
     
    A családok csődvédelmének intézményrendszere az együttműködésen, az összefogáson alapul. Három olyan új szereplője lesz a rendszernek, amelyik a megváltozott körülményekhez igazodva, hatékonyan áll a válsághelyzetbe jutott családok mellé: a bíróság, a családbiztos és a szakosított pénzintézet. Központi szereplővé a bíróság kerül, amelyik az eljárást a csődvédelmet kérő kezdeményezésére lefolytatja. A bíróság külön eljárásban intézi peren kívül az ügyeket. Alapelv: egyszerű, rugalmas, jól áttekinthető különösebb előképzettség nélkül is érthető eljárás. Fontos, hogy a családi csődvédelmet kérő személyek valamennyi folyamatban lévő ügyét és a csőd alatt induló ügyeket kizárólag annál a bíróságnál lehessen lefolytatni, amelyik a csődeljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A csődvédelmi eljárás az adós család fizetésképtelenségének jogerős bírósági megállapításával indul és a család vagyoni és pénzügyi helyzetének konszolidációját is és az adósságrendezés módját is e bírósági végzés tartalmazná.
     
    A magyarországi vállalkozások számára nyitva álló csőd,- és felszámolási eljárás megindulását követően a gazdálkodó szervezetekkel szembeni igények rendezését is, kizárólag a felszámolási bíróságnál lehet előterjeszteni. Az a tény, hogy csak egy bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel az adott családdal szembeni eljárások lefolytatására, olyan mértékben egyesítené a rendelkezésre álló információkat, amelyekre a jelenlegi végrehajtások és bírósági eljárások messze nem alkalmasak.
     
    A bíróság a család mellé „családbiztost”, („vagyongondnokot”, vagy „intézőt”) rendelne ki. Az ő kötelezettsége lenne felmérni a kialakult helyzetet: a család jövedelmét, vagyonát és a mindezeket terhelő fizetési kötelezettségeket, – külön figyelemmel a családi életvitel sajátosságaira, (például beteg gyermek, idős szülő, árvaság, stb.).  Elkészítené a család vagyonmérlegét, de ő az, aki „bölcs tanácsadóként” életstratégiát alkothatna, ő az, aki az egész eljárás alatt szakértőként állna a család mellett, részt venne a különféle eljárási cselekmények vitelében. Különös szerepe nyílna meg a konszolidációs folyamatban a bíróság által végzésben jóváhagyott intézkedések végrehajtása során.
     
    A csődvédelemben részesült családnak alapvető kötelezettsége lenne az együttműködés, a hiteles tájékoztatás, a kötelező gyógykezelésnek való alávetés, az álláskeresés, az oktatásban való részvétel, sőt: a közösségi feladatok ellátásában való – külön ellenszolgáltatás nélküli – részvétel is.
     
    Egy alapvetően új intézményre is szükség van: a szakosított pénzintézet, amely mintegy „szociális bank”-ként és „családi értéktár ”-ként a csődvédelmet kérő személyeknek, bajba jutott családoknak a bankja lenne; egyfajta nem profit orientált gazdálkodó szervezetként!
     
    A családi értéktár legfontosabb funkciója, hogy a bajba jutott családok ne váljanak földönfutóvá! Amennyiben a család nem tudja adósságát törleszteni, a pénzintézet a hitelfelvevőktől piaci áron vásárolná meg lakásukat. A lakhatás biztonsága érdekében, a család anyagi helyzetétől függően a család vagy kisebb lakást vásárolhatna a pénzintézettől, vagy lakását visszabérelhetné.
     
    A családi csődvédelmi eljárás komolyságát húzná alá, hogy ilyen eljárásra az érintett család vonatkozásában legfeljebb 15-20 évente 1 alkalommal kerülhetne sor, ugyanakkor az eredményesség érdekében magát a csődeljárást szigorú időbeli határok közé is kell szorítani, ami nem lehetne hosszabb 5 évnél.
     
    Az adósságrendezési eljárás végén – amennyiben az adós folyamatosan együttműködött a családbiztossal, s lehetőségei szerint törlesztette adósságát – a család fennmaradt tartozásainak rendezése alól felmentést kaphat, – így a család új életet kezdhet! Ezen eljárás szubsztanciája, hogy a felelősséget viselő állam visszavezesse a társadalomba a családot! 
     
    A Magyar Köztársaság Országgyűlése nem szemlélheti kívülállóként a bajbajutottak nehézségeit, segítenie kell a családokat az adósságrendezési eljárás törvényi szabályainak megalkotásával! Ehhez pedig nélkülözhetetlen a kormány jogszabály-előkészítő tevékenysége! 
     
    +
     
    Az indítvány tárgysorozatba-vételét – a kormánypárti többség jóvoltából – a költségvetési bizottság és az Országgyűlés elutasította. 
     
    – De nem adjuk fel! – mondja Rubovszky György. – Újra beterjesztjük!
    (Forrás: kdnp.hu)