Magyarországon több tízezer család áll a csőd szélén, amit a közműtartozások, a hitelkonstrukciók, valamint a munkanélküliség növekedése idéznek elő – mondta Semjén Zsolt csütörtökön a Családok csődvédelme című budapesti konferencián. A Barankovics Alapítvány által szervezett eseményen a KDNP elnöke a családok csődvédelmére három megoldást is javasolt, többek között a családi csődvédelmi biztosok hálózatának kiépítését. A konferencián elhangzott: 42 ezer háztartás van ma Magyarországon, amelyben már kikapcsolták valamelyik közművet, és 160 ezer háztartásnak 180 napnál régebbi tartozása van valamelyik közműszolgáltató felé.
Magyarországon több tízezer család áll a csőd szélén, amit a közműtartozások, a hitelkonstrukciók, valamint a munkanélküliség növekedése idéznek elő – mondta Semjén Zsolt csütörtökön a Családok csődvédelme című budapesti konferencián. A Barankovics Alapítvány által szervezett eseményen a KDNP elnöke a családok csődvédelmére három megoldást is javasolt. Egyrészt a családi csődvédelmi biztosok hálózatának kiépítését, amelyet a családsegítő hálózatból lehetne kialakítani, másrészt, hogy egy család ügye egy bíróhoz kerüljön, valamint javaslatot tett szakosított pénzintézetek (nemzeti értéktárak) felállítására. Szerinte egy ilyen pénzintézet képes annak a fedezetét biztosítani, hogy átütemezhetőek legyenek a hitelek.
A konferencián Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) igazgatóhelyettese közölte: a magyar lakosság lakáshitel-tartozása meghaladja a 207 milliárd forintot, a lakosság eladósodása az utóbbi két-három évben növekedett ilyen nagyra. Hangsúlyozta: a lakosság lakásfenntartási kiadásai elérték a családi kiadások 18-20 százalékát, ami az EU-s átlagnak felel meg. Győri Péter kiemelte azt is, hogy 42 ezer háztartás van ma Magyarországon, amelyben már kikapcsolták valamelyik közművet, és 160 ezer háztartásnak 180 napnál régebbi tartozása van valamelyik közműszolgáltató felé. Csak Budapesten és Pest megyében hétezer háztartást kapcsoltak ki az áramszolgáltatásból – tette hozzá. Szerinte azonban nincsenek magukra hagyva a családok, példaként említve a 2005-ben bevezetett normatív lakásfenntartási támogatást, amely évi 18 milliárd forint a központi költségvetésből. Győri Péter a családok védelmében többek között azt javasolta: törvény írja elő, hogy évente csak egyszer lehessen lakbért emelni, és lakbértartozás esetén ne harminc, hanem kilencven nap alatt lehessen felmondani. Megemlítette, hogy az EU több országában annak, aki munkanélküli segélyt kap, adnak lakásfenntartási támogatást is, hogy ne veszítse el az otthonát.
Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára a konferencián azt mondta: az ősz folyamán elkészülhet a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló törvény. Hozzátette: jelentős mértékben az államon is múlik, hogy mennyire képes egy olyan jogintézményt bevezetni, amely az eladósodott embereken segít.
A szünet után kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen részt vettek a magyar társadalmi problémákat legjobban ismerő egyesületek küldöttei.
(Forrás: kdnp.hu)
